Rózsa , rózsa....a napokban a rózsakészítés áll a középpontban...már amennyire lehetséges....Már a két nagy is tud rózsát készíteni, gyurmából....a sárgát Lídia , a rózsaszínt Manassé készítette..icipici segítséggel....
A tortáról kép itt van.....hogy milyen lesz, azt meglátjuk...remélem fog hasonlítani, a fehér virágok még kísérletezés alatt vannak....
és egy kicsit más....
"A legtöbben nem gondolkodunk a jövőn.A jelen feladataira koncentrálunk, mindig az éppen aktuális problémákkal igyekszünk megbirkózni, s már azt is dicséretes teljesítménynek érezzük, ha kibírunk gyermekeink közelében egy délutánt anélkül, hogy legszívesebben melegebb éghajlatra küldenénk őket. Pedig fél szemünket mindig a gyermek jövőjén kellene tartanunk, hiszen a nevelés egyik legfőbb célja, hogy érett felnőtté váljon.A szülők általában természetes hajlamaikat követve nevelik gyermekeiket.
Alapvető kérdés azonban ez: Tudatos céllal tesszük-e, amit teszünk, vagy inkább olyan indítékból, amelyen el sem gondolkodunk igazán....
Problémáink többsége saját jellemünk hiányosságaiból fakad.
Szülőként mi magunk is alakítjuk gyermekünk jövőjét.A gyermekek később azok szerint a minták szerint élnek majd, amelyek életük korai szakaszában alakulnak ki bennük-ezek formálják a jellemüket..
A gyerekekre jellemző, hogy nem tudnak önmagukon uralkodni, ellenben mindenki máson uralkodni próbálnak.Nem akarnak szüleik elvárásaihoz igazodni, inkább azt szeretnék, ha a szüleik igazodnának hozzájuk.Láthatjuk tehát, miért is olyan nehéz a gyermeknevelés.Mivel a határok nem születnek együtt a gyermekkel, a kapcsolatokon és a fegyelmezésen keresztül kell beépülniük a személyiségébe."
A határok lényege az önuralom , a felelősségvállalás, a szabadság és a szeretet-ugyanazok a készségek, amelyek egyben a lelki élet alapját is alkotják."
Dr. Henry Cloud & Dr. John Townsend: Gyerekhatárok
és egy kicsit más....
"A legtöbben nem gondolkodunk a jövőn.A jelen feladataira koncentrálunk, mindig az éppen aktuális problémákkal igyekszünk megbirkózni, s már azt is dicséretes teljesítménynek érezzük, ha kibírunk gyermekeink közelében egy délutánt anélkül, hogy legszívesebben melegebb éghajlatra küldenénk őket. Pedig fél szemünket mindig a gyermek jövőjén kellene tartanunk, hiszen a nevelés egyik legfőbb célja, hogy érett felnőtté váljon.A szülők általában természetes hajlamaikat követve nevelik gyermekeiket.
Alapvető kérdés azonban ez: Tudatos céllal tesszük-e, amit teszünk, vagy inkább olyan indítékból, amelyen el sem gondolkodunk igazán....
Problémáink többsége saját jellemünk hiányosságaiból fakad.
Szülőként mi magunk is alakítjuk gyermekünk jövőjét.A gyermekek később azok szerint a minták szerint élnek majd, amelyek életük korai szakaszában alakulnak ki bennük-ezek formálják a jellemüket..
A gyerekekre jellemző, hogy nem tudnak önmagukon uralkodni, ellenben mindenki máson uralkodni próbálnak.Nem akarnak szüleik elvárásaihoz igazodni, inkább azt szeretnék, ha a szüleik igazodnának hozzájuk.Láthatjuk tehát, miért is olyan nehéz a gyermeknevelés.Mivel a határok nem születnek együtt a gyermekkel, a kapcsolatokon és a fegyelmezésen keresztül kell beépülniük a személyiségébe."
A határok lényege az önuralom , a felelősségvállalás, a szabadság és a szeretet-ugyanazok a készségek, amelyek egyben a lelki élet alapját is alkotják."
Dr. Henry Cloud & Dr. John Townsend: Gyerekhatárok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése