Áldott új évet!!

Mindnekinek kívánunk áldott új évet!!!

Hogyan járhat a szülő gyermeke kedvében???

Valahogy így:))))))))))) Manasé 3 éves!!!!!

Már olyan hosszú a hajunk, hogy össze lehet kötni, egy két csat segítségével

Islik Mama énekelt Lídiának...találjátok ki mit????

Betegség...

Az utóbbi napokban nem sok időm volt, és most is csak úgy lopva:) Mert először Lídia s őt követve Manassé is lebetegedett, csak azt nem tudom hol, mikor, kitől...valami vírus...Magas lázzal kezdődött és torok fájással folytatódott...csúnyán köhögnek, öklendeznek...és nagyon nyűgösek, úgyhogy ezért nincs sok időm, mert mindig az ölemben vannak, nem jó ha betegek a gyerekek, főleg ha egyszerre..:(

A tegnapi kreatív alkalom nagyon áldott volt, sokan eljöttek és együtt kézműveskedtünk beszélgettünk, bizonyságot tehettünk...jó volt nekem is egy kis kikapcsolódás, már rég volt alkalmam a gyerekek nélkül kimozdulni..Most megadatott, drága férjem vette át a gyerekeket, jó is volt neki is hiszen a hétvégét távol töltötte, hiányzott már nekem is meg a gyerekeknek is....este éppen a lefekvésre értem haza...nagyon jó volt..kikapcsolódni..bezsélgetni..és alkotni:))

Szalvéta gyűrű.

Sajnos nem találtam szélesebb szalagot, így be érjük majd ezekel. Szerintem szépek lesznek..

Lidia karmesterkedik...és a hátizsák..Abigélnek:)

Tegnap voltam UH-on. Dicsőség az Úrnak minden rendben van, teljesen átlagos a mi kis Rhodénk. Ezért is dicsőség neki, hogy igazak az Ő próféciái, kijelentései:) Bizonyság ez többek előtt, de leginkább nekünk a szűk családnak:)......

Zenét hallgattunk..

Grétitől kapott figurák...és Manassé a bohókás bohóc...

Köszönöm a figurákat, ma volt egy kis időm párat festegetni, mert Peti volt a gyerekekkel:) Ad alkalmat és időt hogy kikapcsolódjak.. :))


Közben Manassénak is kedve szottyant festegetni, most először engedte meg, hogy kifessem...

Nagyon türelmesen végig ülte ....

Elfogadás..

Bátorítson mindenkit az ige!!!!Nekem nagyon sokat jelent mindig ez az ige rész mikor olvasom...

"Hiszen minden ember vétkezett, és emiatt nem méltó arra, hogy Isten dicsőségében részesüljön. Isten azonban kegyelemből teszi a maga számára elfogadhatóvá az embert. Ez Isten ajándéka, amit Jézus Krisztusban kaphatunk meg. Ezt jelenti a megmenekülés!" Róma 3:23-24

"Sok nép ősapjává tettelek téged." Ezt az ígéretet Ábrahám azért kapta, mert hitt Istenben, aki életre kelti a holtakat, és megteremti azokat, akik most még nem léteznek. Nem volt már semmi remény arra, hogy gyermeke szülessen, Ábrahám mégis hitt Istenben, és kitartott ebben a hitében. Ezért lett sok népnek ősapjává, ahogy ezt Isten megígérte neki: "Sok-sok utódod lesz." Ábrahám akkor majdnem száz éves volt, ezért testét tekintve már nagyon megöregedett. Hasonlóképpen Sára is meddő és nagyon idős volt. Ábrahám azonban nem ezekre tekintett, és a hite sem ingadozott. Ellenkezőleg, Isten ígéretét tartotta szeme előtt. Nem kételkedett abban, hogy amit Isten megígért neki, azt meg is fogja tenni. Hite megerősödött, és dicsőséget adott Istennek. Teljesen meg volt győződve arról, hogy Isten meg is tudja tenni, amit megígért.Ezért mondja az Írás: " Isten elfogadta Ábrahám hitét, és ő ezáltal lett Isten számára elfogadhatóvá."Azonban nem csak Ábrahámra vonatkozik, amikor ezt mondja:"Isten elfogadta Ábrahám hitét, " hanem ránk is, mert mi is hiszünk, és hitünk alapján fogadott el bennünket Isten. Igen, hiszünk abban, aki feltámasztotta Urunkat, Jézust a halálból. Neki ugyanis a bűneink miatt kellett meghalnia, és azért támadt fel a halálból, hogy mi Isten számára elfogadhatók legyünk." Róma 4:17-25

Emlékek...

Már napok óta töröm a fejem, hogy mit is írhatnék. Az igazság az, hogy emlékeim nagy része elveszett, talán annak a sokknak köszönhetően ami akkor ért amikor apukámat elveszítettem egy időre. Úgyhogy inkább csak az elmesélésekből jut eszembe emlék a kisgyermekkoromról.
Az esztenás emlékekből is sajnos sok elveszett nem emlékszem a gombászásokra, a csinytevésekre sem igazán. Egy két kép van bennem, amikor mama kergetett vesszővel, én meg tata lába közé menekültem, mert nála mindig védelmet találtunk. Aztán emlékszem, hogy egyszer egy hatalmas szarvasbogarat találtunk a kabán oldalán,de nem emlékszem, hogy mit csináltunk aztán vele, talán elengedtük.:) Emlékszem, hogy mindig mamával keltem korán reggel, szerettem vele lenni. Nem akartam lemaradni semmiről, minden pillanatot fontosnak értékesnek tartottam...az alvást hanyagolva:) Én is emlékszem a kabán oldalán a piros festék foltra, engem nem ijesztett talán:) Emlékszem, hogy a lovaknak cukorkát adtunk és nagyon élveztem. Emlékszem a keserű gombára sajttal, hogy mennyire szerettem s most is...emlékszem, hogy sok ordát ettünk, talán azért nem voltunk betegek. Emlékszem a nagy havazásokra, a nagy hóra, a szánkózásokra, s hogy Imri minden karácsonykor betörte a fejét.
Aztán emlékszem, hogy nagyon szerettünk a szénában játszani, csak tata nem engedte nagyon, de mi azért belopóztunk ugrálni. Csapatokat csináltunk, talán fiúk lányok ellen és bombákat készítettünk kenyeret összegyúrtuk dzsemmel és azzal dobáltuk a másik csapatot, üldöztük egymást. Aztán eszembe jutott a szilvafánk, amit Mártával elneveztük a mi szilvafánknak. Nem tudom miért...de sok időt töltöttünk ott. Talán röviden és tömören ennyi jutott eszembe így hirtelen...s emlékszem arra ahogy apukám integet nekem egy kék kocsiból..s utána nem láttam...talán ez volt a legnagyobb törés életemben , hogy ott hagyott. Olyan sokat jelentett nekem, nagyon apás voltam, lehet ha tudja, hogy mit érzek nem ment volna el...hát ennyi...

A babák mozgása..

Hát érdekes ez a téma, hiszen ahány ember annyi féleképpen áll hozzá. Van aki azt mondja, mint pl. a régiek:), hogy majd beérik, nem kell azt orvoshoz vinni. Vagy vannak akik figyelembe veszik a tudomány fejlődését és ezt ki is használják. Örülök neki, hogy ma nem kell belehalni olyan betegségekbe amikbe nagymamáinknak nagy esélye lett volna. Bár meg vagyok győződve, most is és akkor is az Úr kezében voltak és vagyunk...
De térjünk vissza a mozgáshoz...nálunk a fő probléma az volt, hogy Lidusom nem szeretett hason lenni, és én jó szülő révén, nem is tettem. Így nem volt egy idő után mi ösztönözze. Szeretett volna felülni és én segítettem neki, kitámasztottam a hátát, hogy ne terhelje a gerincét mégsem annyira, és hát ez neki tökéletes volt, hiszen így ülve már elég sok mindent látott ahhoz, hogy ne akarjon elmozdulni a helyéről, csupán kiabálni ha valami kellett...Tehát valahol itt lehetett a hiba...és itt megtorpant a mozgás fejlődése, kimaradt a forgás, kúszás, mászás, egyedül való felülés..és egyből az ülésnél tartottunk...A kezeit abszolút nem használta, főleg a balt, nem tudta magát megtartani, ha mászási pozícióba tettem..
Egy nyolc hónapos babának, már tudnia kell forogni és a kúszás is elkezdődik ebben a hónapban és ebből fakadóan a mászás is megindul, de először csak hintáznak négykézlábas helyzetben..ebből lesz a mászás...
Hogy milyen gyakorlatokat is csináltunk, hát megpróbálok párat leírni, hátha érthető lesz:)
Először fontos a lazítás, a csípők lazítása a kezek kilazítása ezek pedig: A lábakat felváltva bicikliztetjük, tehát feltoljuk a hasig és vissza a földre kinyújtott állapotba így csinálunk pár gyakorlatot. Ezután a jobb lábat behajlítva kidöntjük jobbra, majd a bal lábat behajlítva kidöntjük balra, ebből is csinálunk pár gyakorlatot, 5 erre 5 arra a lábra. A karok kilazítása pedig, hogy a mellkason keresztbe rakva meghúzzuk, érzéssel:), aztán a fülük mellé fel és le. Ez a lazítás része, utána jöhet a torna:) Négykézlábas helyzetbe állítjuk és 10 szer a jobb majd 10 szer a bal lábát hátra húzzuk és be a hasa alá és vissza négykézlábas helyzetbe. Remélem ez érthető, ez a mászás folyamatát mutatja a gyereknek, hogy a lábat fel kell emelni egy kicsit be a hasa alá és vissza a földre.Mi is szoktunk hasonló gyakorlatot végezni esetleg fogyó kúra gyanánt:)) A kezeket pedig úgy tudjuk ösztönözni, hogy négykézlábas helyzetben egyszer a jobb kézzel gurítunk el egy labdát és közben a bal kéz a földön és következőre meg fordítva.Közben figyeljünk arra hogy a gyerek feje előre nézzen. Ne lefelé. Ha nem tud egyedül felülni, csak ülni, vagy csak állni akkor megtaníthatjuk felülni is, mégpedig úgy hogy lefektetjük háttal a földre az egyik kezét megfogjuk és ezzel húzzuk fel ülésbe közben figyeljük, hogy a másik kezével hogy támaszkodik. A helyes támaszkodás ez: mikor elkezdjük húzni a bal kezét akkor enyhén az oldalára fordul rátámaszkodik a jobb felkarra, majd a konyokére és végül a tenyerére és felnyomja magát. Egyszerű dolgok ezek hiszen ezt mi is így csináljuk csak nekünk ezek már nem tűnnek fel, megszoktuk. A gyerekekben rögzülni fog egy egy gyakorlat ha sokszor csináljuk. Torna alatt mondjunk mondókákat. Lídiánál tapasztaltam hogy egy idő után elég volt mondjam a mondókát tudta, hogy mit kell csinálni és csinálta:))Hason fekvésből is felülni, jobb vagy bal oldalra, ez megy talán a legkönnyebben a ygerekeknek, Lidia ezt tanulta meg a leghamarabb egy két gyakorlat után. Csak már nem jut eszembe hogy ennek hogy is van a gyakorlata, remélem jönni fog magától. Vannak nagyon jó baba masszázs könyvek is, amiket lehet hasznosítani. Hát még sok sok minden van ...de ez egy pár alap gyakorlat 8 hónapos babánál...Lehetőséget adni a mozgásra, ösztönözzük stb..Hát remélem segitettem...
Azért nagyon fontos hogy minden folyamat a maga rendjében történjen , hogy az agy jól tudjon fejlődni. Mert a mászás , a járás, mind mind olyan dolgok amik ellentétes mozgások, mozog a jobb láb aztán a bal a jobb kéz előre a bal hátra stb.. ezek a mozgások a két agy félteke között kapcsolatokat fejlesztenek ki. Kialakul a síkbeli térbeli tájékozódás, ennek a függvénye a jobb vagy bal kezesség, lábasság. Ezektől függ, hogy mennyire tudja elsajátítani az írás olvasás tudományát. Ezt mondják a szakemberek, és én nem túl elfogultan de azért hiszek nekik, biztosan van benne valami...Nagyobb gyerekeket is akik tanulási zavarokkal vagy dixleksziával küzdenek kezelnek mászással, mert úgy vélik felfedezni, hogy többségüknél kimaradt a mászás tudománya:) Hát ennyit erről a témáról röviden tömören az én ismereteim alapján...:))

Karácsonyi szalvétatartó, avagy gyűrű...

Krokodil csipesz, különböző méretben kaphatók, a közepes nálunk 580 Ft..10 db.

Mi ilyeneket csinálunk az imaházban, kreatív alkalmon..és még sok szépet...
itt megtekinthető miket csinálunk még...:) http://ujremeny.hu/ programok menüben



Ma voltunk Lidussal kontrollon a mozgásával kapcsolatban. Hála az Úrnak meggyógyultnak nyilvánították. Majd márciusban kell menjünk kontrollra. A lényeg, hogy utolérte a korát minden területen, megtanult mászni négykézláb, ügyesen jár, egyensúlyoz és egyebek :))
Mindenki figyelmébe ajánlom, hogy figyeljen oda gyermeke mozgására, ne maradjon ki egyetlen lépcsőfok sem, szépen a sorrendet betartva segítsük a fejlődésben, ne akarjuk hamarabb felültetni, mint ahogy az kell...sokat tanultam ebből az esetből...remélem, hogy a jövőben nem lesznek ilyen problémáink...

Napjaink...

Eléggé tartalmas napokat élünk tele tele érdekességekkel és kihívásokkal. :))

Az egyik nagy kihívás most, hogy nincs kocsink. Mert bár van, de még sincs..sajnos az akkumulátor teljesen tönkrement. Nem voltunk erre felkészülve, úgyhogy váratlanul ért egy kicsit. Főleg így hó végén, se busz bérlet, se semmi. (már nem éri meg bérletet venni) De van két jó lábunk s ahova csak lehet gyalog megyünk. Hétfőn vásárolni voltunk babakocsival, ma pedig az orvosnál voltam fent a városban. Nem volt semmi ez a mai nap teljesen kiszívta minden erőmet, főleg a derekamból. Siettem, hogy időben oda érjek a 45 perces utat, röpke 30 perc alatt tettem meg oda is, meg vissza is. Hol a hó hol az eső kezdett el esni haza felé és ráadásul a gyerekeknek már rég aludniuk kellett volna...Manassé el is szunnyadt az ülőkéjén. De jó, hogy van ez az ülőke. Lassan egy éve használjuk..hasznos ajándék volt..talán a leghasznosabb, köszönjük Islik mamáéknak. Nélküle elég nehéz volna kimozdulni a házból...:)Jó hogy van...
Csütörtökön tornára megyünk Lídiával gyalog...ami szintén elég messze van meg rossz időpontban alvás szempontjából...nah de lesz valahogy...ez lesz az utolsó torna...de jóóóóóó!!!
A lényeg, hogy szeretek sétálni, kell a mozgás (bár ez néha sok és fárasztó, ebben az állapotban) nem a városban a legegészségesebb a séta, de ez van :) és jól esik a hideg is...ez pedig csoda :))) Mert én vagyok a legfázósabb ember a világon...:))
Hát ezek történnek velünk mostanában...az Úr átsegít minden napon...hiszen minden napnak elég a maga baja...
A gyerekek ma jól kifáradva tértek nyugovóra..és most megyek én is...valamikor Peti is megérkezik....

A frizura...


Hintalovazás....nagy élvezet..

Micimackó egy lego segitségével fel tudott ülni a lóra...

Manassé tornyot épít..Lidia motorral játszik..

Kész a torony és a repülő is...

Egy kis hancúr édesapával...

Lidia papával szerel..mindenhol ott van..ahol valami szerszám van...

Játék közben... Megtanult Manassé bukfencezni...

Csokoládé fondue :)

Édesség az egész családnak, sőt nagy társaságnak is:))

6 személyre bőségesen:)
4 tábla csoki (minél finomabb a csoki annál jobb:)
2,5 dl tej/ tejszín
5 dkg porcukor
1/2 teáskanál gyümölcs likőr
reszelt narancs héj ízlés szerint
A csokoládét kis darabokra tördeljük és a tejjel együtt egy lábosban folyamatos kevergetés mellett felolvasztjuk. Mikor felolvadt belekeverjük a cukrot, a likőrt , a narancs héjat és a fondue tálba öntjük.
A mártogatni való gyümölcsöket kis tálkákban előkészítjük: eper, narancs, mandarin, banán, barack, ananász, körte, piskóta...stb...mi szem száj ingere
Jó étvágyat..

Gyerekekről...

Ma, bár kissé nehézkesen, de sikerült eljutnunk a kismama körre. Ugyanis az történt, hogy reggel, a mi jó kis diesel kocsink nem indult, túl hideg volt már ez neki:) így nekiiramodtunk a buszozásnak Manassé nagy örömére...egész úton csak beszélt : Most szállunk le? Itt kell leszállni? De jó ez a buszozás édesanyám! Mindenki minket figyelt mosolyogva..vagyis inkább Manassét:) Nem baba kocsival mentünk, mert az kész gyötrelem lett volna, Lidusomat a hátizsákban vittem...így egyszerűbb volt, haza felé el is aludt a drága, s jelenleg is alszik Manasséval...úgyhogy csend van s ezért tudok én írni...egy pár sort..
A téma nagyon aktuális volt számomra, megerősített, bátorított. A gyerekek biztonság érzetéről, a hitben való növekedésükről volt szó. Az első 15 hónapban alapozzuk meg gyermekeink biztonság érzetét és ebből nagyon sok minden fakad, az is ahogy majd Istenhez fog viszonyulni, mennyire tud vele majd bensőséges kapcsolatot kialakítani, tehát figyeljünk oda erre, hogy ölelgessük, puszilgassuk őket, ugyanakkor kinek mikor jön el az idő, fegyelmezzük is őket.
Fontos, hogy ne okozzunk nekik sebeket, hogy ne sérüljenek meg...
Szó esett egy újfajta irányzatról is, nem tudom a nevüket, miszerint, ne okozzunk traumát a gyerekeknek, szoptassuk amikor csak kérik, ne hagyjuk sírni, aludjanak velünk mindezeket addig csináljuk míg a gyerek magától le nem mond ezekről...
Azt hiszik a szülők, hogy tudják mi a legjobb a gyereknek???????Hát nem...a gyerekek arra vágynak, hogy valaki irányítsa őket, hogy valaki megmondja, nekik mit szabad és mit nem, valaki határokat szabjon nekik, hogy megvédje őket a rossztól. A szülők meg azt hiszik ők a legjobbak, hogy mindent a gyerekre bíznak kicsi koruktól...semmi rendszeresség ...semmi következetesség..borzasztó mennyire sérült gyerekek lehetnek..majd ha 10-12 évesen úgy döntenek, hogy most már nem a szüleikkel alszanak, vagy 6-7 évesen úgy döntenek, hogy elég volt a szopiból, vagy 2-3 évesen elmennek a könyvtárba és eldöntik melyik cd-t akarják hallgatni majd otthon...elég nevetséges nem...??
Tehát dönthetünk engedjük, hogy irányítsanak minket szülőket, vagy a talpunkra állunk és azt tudjuk mondani, kisfiam én tudom, hogy mi lesz neked a legjobb, mi válik a javadra a jövőre nézve....
Mi is van ebben benne??Álljon itt egy két konkrétum...ha az éjszakai szopiról le akarjuk szoktatni a babánkat..akkor lehet, hogy hallgatnunk kell egykét éjszaka a sírását...kivel teszünk jót ezzel a tettünkkel?? Magunknak????? Úgy gondolom nem csak magunknak teszünk jót ezzel, hanem neki is, hiszen orvosilag bizonyított, hogy egy 10 hetes baba képes átaludni az éjszakát, így hát neki is jó, ha nyugodtan megszakítás nélkül átalussza az éjszakákat....
Fontos a rendszeresség, és bizony ha rendszerességet akarunk behozni az életünkbe, néha az is fájdalmas...a gyerekeknek szükségük van alvásra délután is..nos általában a gyereke nem akarnak aludni, nem szeretnek aludni...hallgathatunk rájuk is de vegyük figyelembe, hogy mi az ami jó neki...tehát nézzük meg mennyi idő alatt fárad el és fektessük le, még ha ez ellenszegüléssel is jár vagy nyöszörgéssel...
Úgy gondolom, hogy mindannyian nagyon szeretjük gyermekeinket és nem fájdalmat akarunk nekik okozni, hanem a jövőjüket szeretnénk egyengetni jelenlegi tetteinkkel is...Ezért ne okozzunk nekik csalódást abban, hogy nem mutatunk célt nekik, nem vagyunk következetesek velük, nem vagyunk határozottak...bár mi anyák sokszor olyan gyengék vagyunk, és csak a szivünkre hallgatnánk...ezért jó, hogy Isten gondolt erre is, hiszen a gyerek nevelés nem csak a mi feladatunk, hanem az apáké is..sőt..nagyon sok mindenben ők járnak elől (csak mi anyák vagyunk a legtöbbet a gyerekekkel)..ők vezetik a családot...egy céljuk van a szülőknek..egy irányba tartanak a nevelésben is....és hála Istennek erősebb a szívük mint egy anyának...:))

Vasárnap reggel....

Manassé piros szemekkel..

Noi kész a leves...várunk ebédre..

Lidia közben pakolászik...

Nézd csak van ott valami...

Egész jó itt ülni...