2009. február 28., szombat

Gyógyulás útján...

Lídia már a második napon jobban aludt, így mi is:) A nyirokcsomói már nem annyira duzzadtak, s talán a mandulája sem. Tehát hatásosak voltak az imádságok...a gyógyszerek...
Még elég nyűgös és Manassé nem túl nagy örömére, még néha horkol...de jó látni ahogy tér vissza a mi kislányunk...újra eszik, játszik...él:)
Holnap még nem megyünk imaházba...
Manassé hála az Úrnak nem kapta el....

2009. február 25., szerda

Fejlemények...

Volt nálunk a doktor néni, kiderült, hogy vírusos mandula és fültőmirigy gyulladása van. A két mandulája majdnem összeér, azért is kap nehezebben levegőt. Úgyhogy következik az antibiotikum és társai fejezet...két nap min. míg a tünetek enyhülnek..és közösségbe sem mehetünk...

Betegség....

Drága Lídiánk lebetegedett! Estére belázasodott, és annyira köhög és folyik az orra, hogy az éjjel nem sokat aludtunk...ő is kifáradt, szemei megvannak dagadva a drágának...és köhög és folyik az orra továbbra is...úgyhogy délután elmegyünk a doktornénihez...mondjon ő is valamit. A nyakán vagyis a tarkóján jobb oldalt felfedeztem egy kis csomót, ami nem látható csak érezhető, ezt is megmutatjuk a doktornéninek...remélem valami nyirok duzzanat...Imádkozzatok érte kérlek, hogy gyógyuljon meg...legyen egészséges...

2009. február 23., hétfő

Endrének!

Kedves Endre, te is egyedül vagy itt februárban...mint én márciusban..így együtt érzek veled:))
Ezért fordul elő, hogy el el felejtjük e napot, amikor megszülettél. Mit is írhatnék neked? Talán a tegnapi igehérdetéssel bátorítanálak..Isten tervezett, Ő akarta, hogy megszüless. Neki értékes vagy, szeretettel formált már az anyaméhben, s tudta milyen leszel, tudta mi lesz veled. Ő az aki egyedül tudja a jövődet is..ezért BÍZD RÁ MAGAD!!!Akar szólni hozzád, akar a szívedre beszélni...SZERET, FONTOS VAGY NEKI!!!
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!!!!!

2009. február 21., szombat

Az elmúlt hét...

Ez is mint minden hét mozgalmasan telt...nincs hiány izgalomban nálunk:)
Mi is történt....építettünk hó embert...a gyerekek annyira nem élvezték még...főleg Lídia, ha az arcára hullott egy hópihe rögtön sírva fakadt... Manassé nagyon belejött a hógolyózásba... dobált minket és a hó embert is...:)Élvezte, aztán megint angyalkákat csinált....örülök, hogy tudta élvezni a nagy hó örömeit...szeretném megtanítani korcsolyázni is .. valamikor... én is elég korán tanultam meg...
A héten ima hét is volt a Debreceni pásztorkörben, minden este más gyülekezetben imádkoztunk különböző témákban. Nem sikerült minden este elmenni, de két este mi is voltunk, az Üdvhadseregben és a Szabadkeresztény testvéreinknél..imádkoztunk országunkért...országunk vezetőiért...a roma emberekért...a szegénységben lévőkért...Csak Isten tud változást hozni országunkra. Felhívták figyelmünk, hogy az embereket szeretnünk kell, a bűnt amit elkövetnek gyűlölnünk... sokszor hajlamos vagyok én is azonosítani az embert a bűnnel...
Előítélettel vagyok telve, pedig nem így kéne gondolkodnom...
Megragadott még egy gondolat, az emberek megszánása, hogy sokszor olyan apró dolgokon szánakozunk, ha elvész ez vagy az, ha elromlik a Tv vagy az autó, ha elvész a kutyánk, a macskánk... az embereken meg ??????????akik a pokol felé tartanak...elfelejtünk, közönyösek leszünk szánakozni is...kívánom, hogy változzon meg ez az életemben...
Még egy gondolat, nekünk akiknek van reménységünk, nem szabad válságban élnünk. Hiszen Isten mindig ugyanaz, a válságban is ugyanaz az Isten, meg jó időkben is ugyanaz az Isten...és megígérte, hogy jól tartja övéit, és minden szükségüket betölti...ezt minden időre ígérte...
Jó volt arra is ez a hét, hogy megmutassa az egységet...hogy tudtunk együtt harcolni, kéréseinket Atyánk elé tárni......

2009. február 16., hétfő

Rácsok nélkül...



Manassé nagy fiúvá lett avatva...:) Levettük a rácsot az ágyáról...
Ő a legaktívabb tag a vasárnapi iskolában, mindenre felel, mindent "tud"(nem mindig azt amit kéne)De ügyesen válaszol, figyel és lelkesen énekel...Nálunk a kicsi csoportnál most vezették be 2 vasárnapja a rövid történetek énekek tanítását...nagy élmény így nekem is, hogy így ügyeskedik. A kiscsoportban 0-tól 4 éves korig vannak gyerekek, 5 éves kortól át lehet menni a nagyokhoz, bár még nem minden öt éves bírja ki végig, de az elején már ott vannak a foglalkozáson, és utána átjönnek játszani...Már csak pár év és mi is nagyok leszünk, ahogy Manassé mondja: hamarosan nem kell pelenka, hamarosan megyek oviba :))
Hát várom ezt a hamarosan...:))))Lenyűgöz Isten, ahogy megteremtett minket, amilyenekké formált testileg, lelkileg...minden gyerek egy csoda...egy megörvendeztető áldás...A sok okoskodásuk, nagy mondásaik, gondolataik, gondtalanságuk, fesztelenségük és néha esztelenségük:))
Ráébredek mindig, hogy igen ennek van értelme az életben...kis ajándékokat nevelgetni, a maga nehézségeivel, de sok-sok szépségével együtt...
Milyen nagy öröm számomra, mikor oda szalad és azt mondja szeretlek édesanyám! vagy azt mondja látom elfáradtál, akkor ülj le ide a fotelra nyugodtan. Ezeket az apró örömöket máshonnan nem kapjuk meg...csak tőlük:))
Úgyhogy, nem is tudok mást mondani, csak hogy köszönöm Istenem, hogy megajándékoztál velük...

Az ágynak nagyon örült, ilyeneket mondott...:
Nagyon örülök, hogy ilyet kaptam! De jó leér a lábam!Úgy örülök...nekem már nem kell rács...igy is tudok aludni..neked is ilyen ágyad van? Lidus melelttem fog aludni?

Nem ment zökkenő mentesen az első alvás, mert hát már írtam, hogy Lídia elalvás előtt még énekel egy fél órát, most is így volt, csak , hogy Manassé felkelt és ő szórakoztatta Lidust. De hamar lefektettük a szabályokat és utána ügyesen aludtak...

2009. február 14., szombat

Elmúlt napok...

Mostanában nem volt sok időm írni, most is csak röpke pillanatom van...Sok minden történt..meglátogatott Móni barátnőm férjével, akivel már vagy 3 éve nem találkoztam...Jó volt újra látni, és bár nem egy mindennapi kapcsolat a miénk...de működik:))és örülök neki...Furcsa is volt ennyi idő után találkozni....élőben beszélgetni..:) Remélem lesz még alkalom a találkozásra..:) Várunk:)

Aztán elkezdett havazni és havazott és havazott és még mindig havazik...bár én már jobban örültem volna a tavasznak, mondván már voltunk szánkózni is, most már tudják a gyerekek mi a hó...nah de ez nem így történt...Noi jött el hozzánk és megszánkóztatta a gyerekeket, csináltak angyalkákat, szaladgáltak a hóban...s ahogy Manassé mondta: Köszönjük hogy itt voltál..
Elég nehéz ilyenkor télen megoldani, hogy munka után Peti még kimenjen velük, hiszen sötét van...ez az időváltozás valami hatással volt/ van rám...hányingerek..keményedés..de az Úr ad erőt épp amennyi kell minden napra...már nincs sok hátra...várom már a szülést nagyon...

Ma szeretnék egy kicsit takarítani a konyhában és a mi szobánkban...nagy terveim vannak..:)) Szeretném szülés előtt ha ki tudnánk meszelni az előszobát és a konyhát..meglátjuk, hogy hogy lesz...az Úr segítsen meg...

2009. február 7., szombat

Varrás....varrás....







Tegnap olyan kedvem volt a varráshoz, hogy tökéletesítettem tudásomat és rájöttem, hogy is kell csinálni a gumirozást...:) és varrtam egy harmadik szoknyát és két párna huzatot a gyerekeknek...
Sikerült képet csináljak az új szoknyában Lídiáról, ez is kék lett csak kevésbé fodros és nem olyan hosszú...:)))

2009. február 6., péntek

Varrtam...







egy szoknyát Lídiának..és úgy kedvet kaptam, hogy lehet mindjárt varrok még egyet...:))Mindig tanul az ember ...még sok van hátra nekem is...
még a gumirozásnál vannak gondjaim...
nah mentem is mert lehet még varrok egyet...
Kész lett a második is amint látjátok...
már alig várom, hogy felpróbálja...majd csinálok úgy is képet...

2009. február 4., szerda

Napjaink...

Mostanában nem sok időm volt leülni:) Most sincs:) Lídia már felébredt és énekel, Manassé még alszik...Lídia nagyon különleges ebben számomra, hogy felébredése után nem akar rögtön kiszállni mindig az ágyból, hanem énekelget, játszik a macikkal amik az ágyában vannak..nagyon élvezem..nem annyira Manassé, amikor lefekvésnél is még egy fél órát vagy negyed órát énekelget, gagyarászgat...nekem tetszik:)) Manassé is belenyugszik, hogy ilyen a hugi, és elalszik...most is csodálom, hogy még nem ébredt fel rá..
Az elmúlt napokban nem igazán mozdultunk ki, hétfő volt az első nap, hosszas bent létünk után. Meg is bántam kicsit, mert Lídia azóta jobban szortyog és hőemelkedése is van, meg néha köhög. Imádkozzatok érte,, hogy ne legyen beteg. Hála az Úrnak, hogy egy évig amíg szoptattam nem is volt egyik gyerekem sem beteg igazán. De mikor abba hagyom a szoptatást azonnal elkaptak valamit....pedig próbáljuk vitaminokkal erősíteni őket, de nem mindig segít ez...tehát imádságos szívvel legyetek felénk...kerüljenek el a vírusok, bacilusok...
Ma készülünk anyósomat, Jakab mamát meglátogatni, a gyerekek lassan két hete nem látták. Tegnap haza engedték a kórházból, úgyhogy már "csak" a kezelésekre kel bejárjon minden nap...csak az Úr tudja meddig....
Lassan megyek is...öröm és hála van a szívemben a mindennapokért..nagy bátorságot merítettem Péter leveléből..bátorodjatok ti is...

" A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket." 1 Péter 4:12

A nehézség soha nem éri meglepetésként Istent!

2009. február 3., kedd

Mint egy rossz lángos...

Igeszakasz: Hóseás 7

MINT EGY ROSSZ LÁNGOS

Efraim a népek közé keveredett. Olyan lett Efraim, mint a meg nem fordított lángos. Idegenek emésztik erejét, de ő nem veszi észre. Ősz haja fehérlik már, de ő nem vesz észre. Izráel ellen saját gőgje tanúskodik, mert nem tértek meg Istenükhöz, az Úrhoz, és ezek ellenére sem keresték őt. (Hóseás 7:8-10)

Isten szeret képekben beszélni. Az Úr szóképeket használ az egész Bibliában arra, hogy elmondja nekünk hogyan látja a dolgokat. A Hóseás 7 is tele van szóképekkel, amik a Hóseás próféta idejében élő Izráel bűnös jellemét írják le. Ebben a fejezetben Isten azt mondja, hogy Izráel olyan, mint egy tolvaj vagy egy rablóbanda; mint egy házasságtörő feleség; mint egy befűtött kemence; és mint egy esztelen galamb.

De a kedvenc szóképem a Hóseás hetedik fejezetében a 8-10. versekben található, ahol Isten Izráelt „meg nem fordított lángosnak” nevezi. Az Efraim megszólítás senkit ne tévesszen meg – Efraim volt a legnagyobb azon tíz törzs közül, amelyek az északi királyságot alkották, így Isten néha Efraim nevét Izráel teljes északi királyságára utalva használta.

Egy félig megsült lángosról van itt szó. Abban az időben a kenyeret egy lepényhez hasonlóan készítették, amit mindkét oldalán meg kellet sütni, olyan volt, mint egy lángos. Azt gondolva, hogy az Urat és bálványokat is szolgálhatnak egyszerre, Izráel olyan volt, mint egy meg nem fordított lángos – egyik oldalon égett, a másikon pedig nyers.

Ez nagyon jól leírja sok ember szellemi és erkölcsi állapotát. Túlságosan ki vannak téve bizonyos dolgoknak – talán a világ, a test és az ördög dolgainak. Míg túl kevéssé vannak kitéve más dolgoknak – Isten és az Ő Szellemének a dolgainak. Ezért tehát olyanok, mint a meg nem fordított lángos. Ha valaha készítettél lángost tudod mit lehet tenni az olyan lángossal ami megégett az egyik oldalán a másikon pedig nyers maradt - semmit. Ha megfordítod az nem segít mert az egyik oldala továbbra is égett marad. Az egyetlen dolog amit tehetsz, hogy kiveszed a serpenyőből és a szemétbe dobod. Ehhez hasonlóan, Isten sem tehet túl sokat azért az emberért, aki túlságosan el van foglalva a világgal és Istennel nem foglalkozik.

A szellemi hanyatlásuk miatt Izráel veszélyben volt: „Idegenek emésztik erejét, de ő nem veszi észre.” Ez Izráel pusztulásának tragédiáját még tovább rontotta. A nemzetet a bűn pusztította, de ők nem vették észre. Észre kellene venniük, mert Izráel ellen saját gőgje tanúskodik – mégis vak tudatlanságukban nem tértek meg Istenükhöz, az Úrhoz.

Hóseás egy másik szóképet is használ arra, hogy megmutassa Izráel hogyan csapta be önmagát: „Ősz haja fehérlik már, de ő nem veszi észre.” Hóseás idejében Izráel népe olyan bolond volt, mint egy idős ember, aki úgy gondolkodik és viselkedik, mintha még mindig fiatal volna. Azt gondoljuk csak viccel az az idős ősz ember, aki a legújabb divat szerinti ruhákba öltözik és azt a szlenget használja, amit a fiatalok. Azon tűnődünk „Mit gondol ez az idős ember, ki az akit átver?” Isten ugyanezt gondolja rólunk amikor a szellemi állapotunkkal kapcsolatban becsapjuk magunkat.
Megégett és romokban hever – de nem veszi észre.
Erejét felemésztik – de nem veszi észre.
Öregszik és gyengül – de nem veszi észre.
Saját gőgje tanúskodik ellene – de nem veszi észre.

Sámsonról olvassuk azt miután Delila levágta a haját: „még nem tudta, hogy elhagyta őt az Úr” (Bírák 16:20). Ebben a helyzetben volt Izráel népe és hasonló helyzetben van ma is Isten néhány követője. Távol vannak Istentől és ennek a következményeitől szenvednek, de nem látják. Kérd Istent, hogy nyissa meg a szemed még ma – nemcsak azért, hogy Őt meglásd, hanem, hogy lásd a valódi szellemi állapotod. Ha mindkettőt meglátod az elkészíti az utat a valódi szellemi egészséghez.

2009. február 2., hétfő

Mit kíván Isten??

Igeszakasz: Hóseás 6

MIT KÍVÁN ISTEN
Mert szeretet kívánok, és nem áldozatot, Isten ismeretét, és nem égőáldozatokat. (Hóseás 6:6)

Hóseás könyvének ötödik fejezetében Isten szót emelt népe üres vallásos szertartásai ellen. A könyv hatodik fejezetében a próféta elmondta Izráelnek, hogy mit kíván Isten az üres áldozatok helyett. Hatásos és sokatmondó szavakkal adta át az üzenetet: Mert szeretet kívánok, és nem áldozatot, Isten ismeretét, és nem égőáldozatokat (Hóseás 6:6).

Akkoriban Izráel népe még mindig hűségesen hozta áldozatait Isten elé de elhagyták az irgalmasságot, és azért hagyták el az irgalmasságot, mert lemondtak Isten ismeretéről és az igazságról (Hóseás 4:1). Isten igaz szíveket kívánt, melyek telve vannak igazsággal és irgalommal és erre sokkal inkább vágyott, mint az áldozatra. Ez nem azt jelenti, hogy az áldozat nem volt fontos Isten számára – értékes része volt ez annak a szövetségnek, melyet Isten az Ő népével kötött a Sínai-hegyen. De az irgalommal és Isten ismeretével összehasonlítva az áldozat sokkal kevésbé fontos.

Hóseás nemcsak az Ószövetség távoli Istenének a szíve vágyát tárja fel – hűséges prófétaként, Isten természetének azon részét is megmutatta, ami Jézus Krisztusban tökéletesen megmutatkozott. Jézus kétszer idézte Hóseás ezen szavait korának vallási vezetőihez beszélve. Azért idézte ezeket a szavakat, mert nem értették meg Isten szívét és a rossz és felszínes dolgokra helyezték a hangsúlyt.

A Máté evangéliuma 9:13-ban olvashatunk arról, amikor Jézus először idézte ezt az igeszakaszt. Sok hírhedt bűnössel ült le a vacsorához azzal a szándékkal, hogy elérje ezeket a szellemiekben szükséget szenvedő és szellemileg éhes embereket. Amikor a farizeusok kritizálták, Jézus ezt válaszolta: „Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot.” Jézus ismerte Hóseás üzenetét és emlékezett rá és abban a pillanatban alkalmazta is az adott helyzetre.

A Máté 12:7-ben találhatjuk meg azt, amikor Jézus a Hóseás 6:6-ot másodszor idézte. Ismét a farizeusok kritizáló megjegyzésével összefüggésben – de ekkor nem Jézust magát kritizálták, hanem helyette Jézus tanítványaira irányult a kritika. Jézus védelmükre sietett és azt mondta a farizeusoknak: „Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot, - nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek.” Jézus ezzel azt hangsúlyozta, hogy Istent sokkal jobban érdekli az, hogy hogyan bánunk másokkal, mint a vallásos hagyományok és szertartások.

A hegyi beszédben Jézus a Hóseás 6:6-ban kifejezett szívbéli hozzáállással szólt: „Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat.” (Máté 5:23-24) Az elgondolás ugyanaz. Nagyszerű, ha eljössz gyülekezetbe és részt veszel a dicséretben és elhozod Istennek az ajándékaid. Azonban sokkal fontosabb az, hogy hogyan bánsz másokkal. Másokkal rendezd a dolgaid mielőtt Isten elé jönnél. Túl könnyű azt gondolnunk, hogy „Jól kijövök Istennel. Csak azokat az embereket nem tudom elviselni.” Ha másokkal nem jössz ki, engedd, hogy a Szent Szellem komolyan átvizsgálhassa a lelked.

Hóseás azt is mondta, hogy Isten többre értékeli „Isten ismeretét, mint az égőáldozatokat.” Félreértették mit is akar Isten valójában: mély, közeli kapcsolatot Vele – amire az „Isten ismerete” szavak utalnak.

Lehet, hogy többet teszel Istenért, mint mások. De te inkább Istenért munkálkodsz amikor Ő azt szeretné, hogy először valaki mással rendezd a dolgaid? Te inkább Istenért teszel valamit amikor Ő azt szeretné, hogy először „Isten ismerete” által közelebb kerülj Hozzá? Emlékezz arra, hogy mi az ami számára fontos – és számodra is ezek legyenek a legfontosabbak!

2009. február 1., vasárnap

Megtaláltok Engem!!.....

Igeszakasz: Hóseás 4 és 5


NEM TALÁLJÁK ŐT


Juhokat és marhákat áldozva mennek keresni az Urat, de nem találják: elzárkózott előlük. (Hóseás 5:6)


Hóseás idejében Izráel népe tudta mit kell tenniük. Tudták, hogy a bűnök engeszteléséért és az Istennel való kapcsolatukért is állatáldozatokat kell hozniuk az Úr elé. De Istennek odaszánt szív és Neki odaszánt élet nélkül is lehetett áldozatot hozni – miközben üres szertartássá vált az áldozathozatal. Amikor Hóseás próféta beszélt Izráel népéhez, imádatuk főként üres szertartás volt.


A következő szavakban is ezt látjuk, „mennek keresni az Urat, de nem találják”. Korábban Isten azt ígérte Hóseáson keresztül, hogy magára hagyja az engedetlen Izráelt (Hóseás 4:17 Károli). Ez azt jelentette, hogy amennyiben a bűnbánatnak csak látszólagos jeleit mutatják, nem találják meg Őt. Néhány igeverssel ezelőtt Isten látszólagos bűnbánatukat így írja le: Tetteik nem engedik, hogy megtérjenek Istenükhöz (Hóseás 5:4).


Fontos megérteni, hogy nagy különbség van a látszólagos vallásos cselekedetek és a szív Istenhez való őszinte odafordulása között. Válság idején lehet, hogy valaki odafordul Istenhez, hogy megnyugvást találjon – de valójában nincs szándékában, hogy életét Istennek alárendelje.


Napjainkban az emberek sokszor gondolják, hogy Istent keresik, amikor igazából nem ezt teszik. Ez csak egyfajta látszólagos keresés. Például valaki mondhatja azt, hogy „baptista gyülekezetben nőttem fel és ott nem találtam Istent. Ezért elmentem egy metodista gyülekezetbe és ott sem találtam Istent. Aztán egy pünkösdi gyülekezetbe jártam, de ott sem találtam Istent. Most egy presbiteriánus gyülekezetbe járok és nem találom Istent.” Ez a férfi lehet, hogy az képzeli, hogy ő nagyon kereste Istent, de ez egy tévhit. Az az igazság, hogy Istentől menekül. Amikor Isten közelíteni kezdett hozzá a baptista gyülekezetben, otthagyta a gyülekezetet és a metodistákhoz csatlakozott. Amikor a metodista gyülekezetben közeledett hozzá Isten, átment a pünkösdiekhez. Minden egyes helyen ugyanazt a sémát követte – látszólag Istent kereste, de azonnal meghátrált, amikor valóban kezdett Istenhez közelebb kerülni. Bűnös, testies természetünknek semmi baja nincs amíg csak vallásról és vallásos szertartásokról van szó – de mindent megtesz azért, hogy nehogy igazán közel kerüljünk Istenhez.


Az ehhez hasonló látszólagos keresést Isten nem jutalmazza meg. Lehet, hogy mindenki mást be tudsz csapni, de Istent nem tudod becsapni. Ezért Hóseás bejelenti a szomorú ítéletet: „(Isten) elzárkózott előlük”. Megtörténhet. Előfordulhat, hogy annyira beleragadunk a bűneinkbe és az Isten elleni lázadásba, hogy Isten magunkra hagy bennünket. Általában először észre sem vesszük, de amikor segítségül hívjuk az Urat és nem találjuk Őt akkor kezdjük látni, hogy mi a következménye annak, hogy Istent eltoltuk magunktól.


Luther Márton nagyon vallásos ember volt mielőtt személyesen megtapasztalta a Reformáció igazságát, miszerint hit által igazulhatunk meg. A Galatákhoz írt levél kommentárjában Luther sokatmondóan ír arról, hogy milyen vallásosan hitbuzgó volt mielőtt hitre jutott: „Külsőleg tisztának, szegénynek és engedelmesnek őriztem meg magam. Sokat böjtöltem, imádkoztam, miséztem és hasonló dolgokat cselekedtem. Mégis külső tisztességem köpenye alatt folyamatosan bizalmatlan voltam Isten iránt, kételkedtem Benne, féltem Tőle, gyűlöltem Őt és istenkáromló voltam. Az igazságom egy piszkos pocsolyához volt hasonló. A Sátán szereti az ilyen szenteket.”


Semmilyen vallásos hagyomány és cselekedet nem tehet bennünket igazzá Isten előtt, amire szükségünk van a hiten alapuló valódi kapcsolat Istennel. Lehet, hogy csalódott vagy mert úgy tűnik nagyon sok mindent megteszel Istenért, ennek ellenére mégsem találod Őt. Többé ne az üres szertartásokban bízz, hanem jöjj hitben. Legyen a Jeremiás 29:14 ígérete a te életedben is igaz: Megtaláltok engem – így szól az Úr.