Álmatlan éjszakák....

Nátánael az 5.napon. (a csúcspont második napja volt)Az egész fejét ellepték a pöttyök, hólyagok. Viszont a hasán és a hátán nem sok volt 20-30 összesen. de a kis feje tele volt.

Túléltük, megéltük és az idő eltelt....röviden ennyi lenne az elmúlt pár nap.....

Ugyanis a himlő kijött mi meg kidőltünk...volna...ha lett volna rá alkalmunk...De hát ez a szülői hivatás, kötelesség...nem hagyjuk cserben két percenként viszkető gyermekeink...hanem kétpercenként kenegetjük reggelig...és még azután is...mondjuk két napig........

Főleg Lídiát viselte meg jobban ez a himlő....bár rajta volt a legkevesebb...szerintem neki a legalacsonyabb a fájdalom küszöbe és a tűrés küszöbe....így vele szenvedtünk a legtöbbet..szó szerint szenvedés...már már kínzásnak éreztem az éjszakai kenegetéseket..tudva, hogy úgy sem segít..legfeljebb a tudatán..és két perc múlva fel kell ébrednem, holott mindenem azt mondja, kiabálja...aludnom kell nem bírom:) és lám -lám kibírtam:) Kibírtuk mind a ketten Petivel. Ő az éjszaka első felében én a második felében....de lényegében mintha egész éjszaka ébren lettem volna...

Olvastam, hogy régen hasonló kínzások alá vetették a foglyokat a börtönökben, nem hagyták őket aludni, ébresztgették őket..és ez teljesen kimerítette az idegrendszerüket és már azt is bevallották amit nem tettek meg...

Hát valahogy én is így voltam a második nap után...már mindent bevallottam s már arra sem emlékeztem mit hová tettem, mit mondtam...már azon is sírtam volna, hogy csak úgy.....:))

Mindezek megtörténtek..színigazak:))Akinek egyszerre volt 3 gyereke himlős az tudja...akinek csak egy...hm az nem biztos hogy tudja..(egy gyereknél nem jön elő általában ennyire erősen)

Örülök, hogy letudtuk a himlőt s bár az elején örültem, a közepén nem szerettem, a végén megkönnyebbültem...Istenre bíztam és elfogadtam...Ő adott erőt az elhordozáshoz..és ad erőt a felépüléshez..nem csak a gyerekeknek nekünk is...(kell egy kis idő nekünk is míg kipihenjük ezt a két éjszakát:)

Ma már szépen száradtak lefele...a nyirokcsomóik, főleg Nátánaelnek és Rodénak a fülénél és a nyakánál duzzadtak....voltak párszor lázasak is..és a szájukban is sok volt enni is alig tudtak..főleg Lídia..még most sem tudja rendesen kinyitni a száját....a Fenistil gélt és cseppet ki sem váltottuk, mert a patikus azt mondta mit sem ér..ajánlott mást..azt megvettük, hogy az mit ért nem tudom, de talán tényleg gyorsította a leszáradást...de a viszketést nem csillapította...Ma már nem voltak annyira nyűgösek sem..csak délután...és a tegnap éjszaka már négyig aludtak....hálásak voltunk:) és marad a remény...mert a remény hal meg utoljára..hogy talán ma mindenki végig alussza az éjszakát....

Hát ez egy kicsit szenvedősre sikerült:)))

De nagyon örülök, hogy az Úr úgy adta, hogy épp most van szünnap és Peti itthon lehet..egyedül nem is tudom....nem bírtam volna úgy érzem:)) Jó így a nehézségek között is együtt lenni....egymás terhét hordozni...

Jó, jó éjszakát:)!!

himlő...igen himlő...

Himlő mindenkin:) Ez most az én örömöm:) Így két hét múlva ismét mehetünk imaházba:)Tiszták leszünk az egész család...remélem egy életre:))

Ma reggelre Nátánaelen is megláttam az első pöttyöt, úgyhogy miután Manassét beadtuk az oviba, irány a doktornéni....Aki nagy dolgot nem csinált csak diagnosztizálta a betegséget.....

Ma egészen izgalmas napunk volt...mert nem sok minden történt úgy ahogy elterveztem...úgy volt, hogy busszal megyünk be fogorvoshoz, miután Manassét eleszem az oviból villám gyorsasággal...de aztán kaptam egy Telefont miszerint vendégeim vagyis nem is annyira vendégek, hanem két unokatestvérem Imri és Endre látogat meg minket, az öcsémmel és a barátnőjével. Megörültünk a jó hírnek,a fogorvost elcsúsztattuk, és velük mentünk be kocsival Debrecenbe...jó volt így is...és külön öröm, hogy hoztak nagyon finom trágyát a földre:)))))))))És heccsen dzsemet:) Hm...finom lett nagyon....egyszer talán én is hozzá jutok annyi csipkebogyóhoz hogy tudjak csinálni....az egyik kedvencem....Bár látogatásuk rövid volt...sajnálom...mégis örülünk, hogy egy kicsit itt voltak.....

Mennyire eltelt az idő, nemrég még Imri volt a legkisebb unokatestvér, most ő a legmagasabb...ő volt a kis cuki pufika....kis édeske....háát...most nem így néz ki:)))))))))))))Már nem ismerjük egymást annyira mint régen, mikor az egész nyarat együtt töltöttük, nem tudunk egymás dolgairól és nem is mondunk el egymásnak annyit mint régen...gyerekkorunkban.....érdekes...de természetesnek is tartom, hogy felnövünk, férjhez megyünk megnősülünk(hm vajon ki lesz az első?:) máshol lakunk és bár tartjuk a kapcsolatot az már nem olyan mint régen....:) De mindig jó találkozni, beszélgetni, látni egymás életéből valamit....már amennyire az idő engedi...

Egy kis nosztalgia:) De néha kell emlékezni:))))))))

Himlő...

Ma reggel Rodén vettem észre egy kis hólyagos pöttyöt a halántékánál, a hasán egy sem volt...Lídiának viszont a mellkasán apróbb hólyagocskát fedeztem fel, aztán belenéztem a szájukba és bár ők nem panaszkodtak, himlő féléket láttam...holnap reggel doki:)) Aztán délután fogorvos...mind az össze himlős gyerekemmel...Nátánael még tiszta...reggelre meglátjuk...

Délután ismét fogorvos..jah és benne leszünk a tévében:))))))))))Gondolom a Debrecen tv-ben:) Éppen a fogorvosnál jártak és nem volt más gyerek csak mi:)...és megkértek, ha lehet felvennék a vizsgálatot...így aztán felvettek mindent, párszor megvizsgálta a doktornő, a jutalom matricát és a kivonulást is felvették..hogy ebből mennyi és mi lesz bent nem tudom..:)Mindenesetre csak ecsetelt a doktornő, fúrni faragni nem kell egyenlőre...csak ha nagyon fájlalja...

Sikerült a rövid vizsgálat után egy buszt is elérnünk, így gyorsabban itthon voltunk mint reméltem....Még az ebéd is elkészült "időre". A mára tervezett mosásom elmaradt. Többek között azért is mert leszakadt két polc ruha a szekrényben...azt hiszem nem bírta a túlterhelést..Így hát azok hajtogattam és pakoltam el...amennyire tudtam, mert a szekrény egy kicsit szerelésre szorul, mivel nem egyenes a szobában a talaj, így ferdül szegény szép szekrényünk....De azt hiszem ezzel a szombatot meg kell várjam, mikor Peti itthon lesz, vagy ha papa hamarabb betoppanna....nah hát meglátjuk...úgyhogy a ruhák egy része egy kupacban várja az elpakolást....

Délután gyönyörű idő volt, így az udvaron voltunk , elégettük a lehullott sok falevelet és egy kis ásót a játékok közül...Rodé vagyis Lídia jóvoltából:) Mert Lídia azt mondta Rodénak, hogy csináljon úgy , mintha beledobná....na de a drágám ezt még nem értette meg, így beledobta:) Így járt a lapát..és Lídia csodálkozott hogy, hogy hogy nem értette Rodé , hogy ő mit mondott:)))))))))))

A füvesítésről lemondtam, az idén úgy érzem nem jutunk el odáig....még sok gyökeret ki kell ásni a kertben...és meg kéne tervezni a konyha kertet is.....hm....nyugalmas percekre van szükség:) Mint amilyen ez is épp:))

Ma Manasséval verset tanultunk, Majtényi Erik :Október...ezt nem mérlegeltem soha, hogy nekem újra verseket kell tanuljak:))De nem bánom, frissíti a memóriám ..:)

Holnap is egy izgalmas napra ébredhetünk...úgyhogy gyorsan elbicajozom még Peti elé...a gyerkőcök már alszanak....egy kis beszélgetés után nem lesz nehéz elaludni:))))))))

Vége az itthon létnek....egy időre...

Azért egy időre..mert hétvégére várható, hogy valaki bepöttyösödik:)

Kisütött a nap:)))))))))

Manassé nem szívesen ment ma oviba....mondtam neki, hogy ha nem jár oviba iskolába sem mehet...erre azt mondta, akkor ő iskolába sem akar menni. Ő úgy szeret itthon lenni:) Mondtam neki, hogy ennek örülök, még jó hogy otthon szeret lenni, elég baj lenne ha nem:) Mondtam, hogy ez természetes, hogy otthon érezzük a legjobban magunkat, ez talán egy kicsit megnyugtatta:)

Ráadásul a foga is elkezdett fájni...vagy kitudja, minden esetre lyukas, úgyhogy holnap megyünk a fogorvoshoz. Az az igazság , hogy mióta kiköltöztünk szakadozik a jó szokásunk a fogmosás esténként...mert itt később feküdtek le az elején..és már nem futotta arra...úgyhogy ez most ennek a következménye...de ezen változtatni fogok....csak még egy csöpp energia kell a végére:)

Egyre fontosabb, hogy oda figyeljek a fogmosásra..bár a fogorvosom szerint, ez nem a fogmosáson múlik, hanem a géneken...mit örököltünk, van aki reggeltől estik mossa mégis lyukasodik..és van aki alig mégse...de ez nem jelenti azt, hogy nem fontos a fogmosás:) Manassénak már kezelték egy fogát, akkor még nem tömték be, de most be is tömik....biztosan...mire már a sajátjai jönnek, szeretném , ha magától is fogat mosna....felszólítás nélkül is:)

Ennyit fog témáról, mert amúgy rosszul vagyok a fogorvosoktól, félek és gyomor görccsel megyek mindig...a nyáron nekem is elég sok fogamat betömték egyszerre...úgyhogy még a gondolatától is rosszul vagyok...

Más téma.....:)

Ma kint dolgoztam délelőtt az udvaron, betakartam a füge fánkat...igaz nem a fagyok előtt , mert volt pár este fagy is....de mindegy..most jutottam ki:) Szóval levagdostam az elfagyott ágakat...betakartam körbe egy pokróccal és végül fóliával is körbe tekertem és meg kötöztem...nem tudom mennyire szakszerű vagy mennyire nem....végül is csak a a fiatal hajtásokat kell védeni a fagy ellen...amelyik ág már egyszer termett, az többet nem fog....azt mondom, jövőre kiderül mit alkottam:)szegény fával...de kívánom, hogy az úr áldja meg és együnk jövőre még több fügét mint az idén:) mert nagyon megszerettük...főleg Lídia, Nátánael, én és Peti.... kertészkedtem is , virágokat ültettem, a földből cserépbe, hogy megmentsem őket a fagytól és jövőre ne keljen újra beruházni rájuk...van pár ilyen jellegű próbálkozásom is....a szomszéd néni vagy 15-20 tő epret adott nekem...azokat egyenlőre erkély ládába ültettem, mert még nincs elképzelésem, hová is ültetném...A jövő héten, vagy a hétvégén szeretnénk elhozni a félre tetetett gyümölcs fákat, málnát, szőlőt...meglátjuk, hogy alakul...attól függ mikor és kitől kapunk kölcsön kocsit:)

A tervek megvannak...már csak meg kell valósítani:)Szépen lassan:)

Hétfő...

Ismét egy hétfő van...az idő borús..a kedvem se sokkal jobb....de ettől még nem áll meg a világ...De örülök, mert bent jó meleg van..már már túlzottan is...lehet ezért vagyok fáradt:)?

Ma megyünk a doktornénihez....meglátjuk, mit mond...

A gyerekek , vagyis a nagyok, nagyon megszerették a feladatlapozást..lehet pályát tévesztettem, tanítónéni kellett volna legyek?:) Hm..azt hiszem nem:) Minden esetre én is élvezem, ők is élvezik...és ez így jó...

Nagy felfedező körutakra megyünk...ami még számomra is izgalmas...van a kert végében egy kapu...ami egy kis erdőbe visz, ami közös terület..mindenkinek a ház végénél van..és itt található a régi temető...itt már csak ösvények és nagy bozont található a sírok között...felfedezzük az ösvényeket...Manassé élvezi a legjobban...legszívesebben ott barangolna egész nap...utána Rodé a legbátrabb...Lídia inkább mellettem marad..fél az idegentől jobban...Találunk itt mindenféle állatnyomot...és tényleg nagy a bozont....Szóval izgalmas...majd legközelebb a fényképezőt is viszem magammal...hátha nem felejtem el...

Ma úgy határoztam nem csinálok semmit...persze ez nem semmi...de ma még pihenek...olvasgatok, írogatok...ma nem mosok..legfeljebb csak este berakok egy adagot....hajtogatok...főzök egy kicsit....

Lehet az őszi fáradtság tört rám....nem tudom...mindenesetre a gyerekeken nem látszik semmi...:)Fáradtságnak jele sincsen rajtuk...nagyon hiányzik az udvar nekik....délután majd kimegyünk egyet....

Tegnap hálaadó napunk volt a gyülekezetben, Dr. Mészáros Kálmán szolgált köztünk, nagyon áldott szolgálat volt, komoly mélyre szántó üzenettel.Ábrahám történetéből, mikor Izsákot kérte tőle Isten. Volt lehetőség az Úr oltárára vinnünk terheink, bűneink és hála énekünk.

Fő gondolat: Van valami/valaki amit/akit jobban szeretsz Istennél? Mihez/Kihez ragaszkodok? Oda tudom adni Istennek? Isten már elkészítette a megoldást számodra!

Elhangzott egy mondat, több mondat:) ami mélyen megérintett a jelen helyzetemmel kapcsolatban is...Istennek mennyei célja van, egy-egy próbával.Nem tudjuk az okát , hogy miért. De célja van....

Akkor áldott valakinek az élete, ha a terhelések alatt is felfele néz. Nincs próbák nélküli keresztyén élet. Tartsuk teljes örömnek mikor mérlegre rak Isten és nézzünk felfelé:)

Megismerkedtem itt Vámospércsen egy református lánnyal. Ketten elkezdtük tanulmányozni Linda Dillow könyvét. (Akinél a szív lecsendesül) Az első fejezet a megelégedésről szól......megvagy-e elégedve a sorsoddal? Ez a kérdés foglalkoztatott egész héten. Mi az én sorsom, elégedett vagyok-e , elfogadom-e amit Isten adott nekem?

Ez a vasárnapi prédikáció tovább lendített:)

Öröm és hála van a szívemben ma is, hogy olyan Istenünk van, aki személyre szabottan foglalkozik velünk, szól hozzánk és vezet minket!!!

Az oltárra tettem a gyermekeimet is, nem az enyémek, ajándékba kaptam őket.....bár el sem tudom képzelni csak sejtem, milyen lelki kínokat élt át Ábrahám, mikor vitte Izsákot...Még sok mindent írhatnék...de azzal zárom mai bejegyzésem, hogy Isten munkálkodik!:)

Áldott hetet!!

Bárányhimlő = Itthon van mindenki

A heti igeversünk

Iskolás játékunk gyümölcsei:)

Bárányhimlő ütötte fel a fejét kis családunkban, talán ez is az oka a nem írásnak.Muszáj lekötni őket folyamatosan...mert ha nem...hát nézhetem magam...meg minden egyebet....

Így a folyamatos programok kitalálásával töltöttem a gép előtt az időm egy részét...játékok, foglalkoztatók stb...Nem eredménytelenül..találtam egy nagyon szuper oldalt!! Az oldal címe Játékban a tudás...

Nagyon profi! Sok hasznos és fejlesztő játékkal..mi nagyon élvezzük...A játékokat főleg Manassé érti....Lídia próbálkozik, de kitalálunk olyat is ami neki megy, hogy ne legyen túl sok a kudarc élmény...

Úgyhogy, most én vagyok a tanítónéni....Feladatokat adok, megoldják, ellenőrizzük stb.Aztán pecsételünk, rajzolunk, festünk, gyúrmázunk, sütünk együtt...Minden napra valamit be kell osztani...Mert egy csapat unatkozó gyerek szétszedi a házat...és most már ki se mehetünk, mert esik az eső.

Még van egy hetünk, hogy kiderüljön ki lesz a következő a sorban, onnantól számítva ismét két hét, ha nem egyszerre kapják el...Most egy pár hétre a gyülekezetből is hiányozni fogunk. Majd felváltva megyünk Petivel. Sok kisbaba van most megint:) nem szeretnénk tovább adni nekik...bár azt hallottam, hogy egy anya tejes babát nem visel meg annyira mint egy nagyobb gyereket...de hát ezt nem tapasztaltam...

Az ovi sem tudom, hogy hogy lesz, hétfőn megyünk vissza orvoshoz, meglátjuk mit mond Lídiáról, vigyem ne vigyem?

Kb ez van velünk most és még a fél hatos kelés...bezzeg mikor oviba kell menni mindenki alszik...nah de most ez van..majd változik ez is...nem értem, hogy fáradok én el jobban, mikor ők sokszor többet mennek és csinálnak mint én?:)

Szép napot!

Rutin...

Nem a KRESZ pályán, hanem az életünkben:) A KRESZ pálya egyszerűbb megvannak az adott feladatok, se több se kevesebb..nah de az élet nem ilyen. Mindig adódik új helyzet, új szituáció...amiből mindig másképp jön ki az ember:)

Tehát az élet ennél kicsit bonyolultabb...bár a rutinjaink egyszerűbbé tehetik talán:)

Az Ő szól hozzám blogon indult egy nagyon jó Biblia tanulmány, Anyanevelő címmel. Már maga a cím is megkapó....engem megnyerő:)

Szóval beleolvasva....látva a szükségeimet...úgy gondoltam, ha az Úr megsegít, márpedig megsegít, szeretném végigcsinálni.....

De hogy jön ide a rutin? Szóval a tanulmány részeként , kérdés volt mely rutinok teszik egyedivé a családunkat? Pár gondolat ezzel kapcsolatban amit én tapasztalok.

A rutin szó számomra két jelentéssel is bír:)

Egyik, hogy biztosan, alapból, gondolkodás nélkül hajtok végre feladatokat, adott helyen, helyzetben, a rutin egy kipipált feladat...

A másik, ami adott helyzetünk miatt alakult ki, hogy amikor csak lehetőség nyílik rá megteszem, gyakorolom, gyakoroljuk.

Én egy szabályszerető ember vagyok, nah jó nem volt ez mindig így...sőt akik ismernek (főleg anyukám) tudja, hogy tiniként eléggé szétszórt ember voltam, nem voltak látszólag szabályaim.

Magam is csodálkoztam , s talán környezetem is akik már rég ismernek, hogy ez mennyire megváltozott...amióta férjhez mentem...:) hála az Úrnak, mert anyukám néha aggódott értem, hogy hogy fog kinézni a ház stb:))

Szóval szeretem a szabályokat, a jó rutinokat. Ilyen például, hogy nem szeretek késni, és mindent megteszek, hogy ne késsen el a család...és elmondhatom, hogy ha rajtam áll soha nem késünk és kevés példa van rá , hogy igen, így négy kicsivel is.

Szeretem a rendet (ettől függetlenül néha feje tetején áll a ház, mint ma is, amikor mindenki itthon van és mindenki játszani akar és így nem halad semmi, csoda , hogy van ebéd:)))), szeretem ha előre megvannak szervezve tervezve a dolgok...

Ezek azok a dolgok amiket én szeretek...

DE...

Van 4 kis gyermekünk akik eléggé meghatározzák az életünk a rutinjaink a szabályaink...

Fő rutinunk, ami már rutin:) az esti ima és élmény megosztás.(az élmény megosztás néha elmarad)

A másik, ami kezd rutin lenni, de néha két pisiltetés, vagy nyűgösködés közben elmarad az az evések előtti arany mondás elmondása az ima előtt...

Ebéd utáni alvás, reggeli után nincs játék, ha ovi van, hanem indulás. Amikor haza érkezünk átöltözés.Mikor bejövünk az udvarról elpakolás, mindent a helyére, vannak ilyen rutinjaink is:)

Az elején sokat bosszankodtam, hogy hogy nem vagyok képes rendszerezni sok dolgot, hogy nem tudok rutint kialakítani...de aztán beláttam...nem csak én vagyok a családban..hanem itt vannak a gyerekek, akik a család részei és ők még kicsik pár dologhoz...lehet ez másnak nem okoz feszültséget, hogy ha nem úgy mennek a dolgok ahogy eltervezte, nah nekem igen...

Van még pár alakulóban lévő és feledésbe merülő rutinunk is:) Vasárnap délelőtt szeretnénk ha rutinunk lenne hogy énekelünk és imádkozunk együtt...Volt, hogy minden este énekeltünk és elolvastunk egy zsoltárt, 2-3 hétig úgy ahogy működött aztán nem is tudom...elfáradunk? hm...Hát nem tudom,de már nem okoz akkora feszültséget, ha nem sikerül mindenkit össze szedni, mindent úgy csinálni ahogy elgondoltam...de csináljuk amennyire tudjuk..hiszen szeretnénk hogy ha nagyobbak lesznek rutinná váljon életükben sok jó dolog a hétköznapi dolgok mellett...

Gyerekek mellett nehéz az én saját rutinjaimat is kialakítani...de , ahogy a blog címe is mondja..az idő telik....nem múlik:) Eltöltjük velük ezt a röpke időt amit kicsin töltenek velünk....hiszen mindjárt nagyok lesznek...s más rutinokon kell gondolkodjak:)))

Örülök, ennek az időszaknak, a dac korszaknak, ami néha kétségbe ejt, az okoskodásnak, a még nagyobb okoskodásnak..és sorolhatnám:) Szóval szeretném örömmel megélni ezt a korszakot a család életében, ami nem mindig könnyű, de nem lehetetlen....

Mindenkinek áldott, áldásos rutinokat kívánok!

Szülinap - Esküvő....

Akár folytatódhatna a sor és folytatódik is..évforduló és ismét szülinap....:)

De csak szépen sorban....

Úgy kezdődött az egész, hogy szeptemberben született második gyermekünk Lídia:))Sikerült több részletben megünnepelnünk a születésnapját....az oviban

és a nagyobb családdal is:)

Az oviba virág torta készült, itthonra pedig rózsaszín ruhás Barbie torta az ünnepelt kívánságára....

Ezek után következett a menyegző, amin akár koszorús lányok is lehettek volna lányaink...De sajnos ezt az élet másképp hozta. Két kocsival igyekeztünk a menyegzőre, de sokáig nem jutottunk. A határnál kiderült, hogy lejárt a jogosítványom, hátul apró dátummal van ez jegyezve nézzétek meg, hátha:)Szóval, így nem

tudtunk menni, hiszen nem férünk el egy kis kocsiban. A vámosnak is volt ötlete, miért nem szerzünk egy nagyobb kocsit:)? Nahát mondom, sajnos vagy nem sajnos az állam nem biztosítja a nagycsaládosok kocsikázását:) Így hát a másik megoldás, szóltunk anyukáméknak és apukám visszajött értünk...nahát mondanom sem kell..az izgalmak fokozódtak:)

Neki is lejárt a jogosítványa...Így hát próba szemcsere....átjutottunk a határon és már repültünk is a menyegzőre....hála az Úrnak hogy egyben oda értünk:)Igaz az ámenre..de ott voltunk:)

Szép volt jó volt....örülünk, hogy bár rövid időt, de együtt lehettünk régen látott rokonainkkal...várjuk a következő talán hosszabb találkozást...:)

A sor pedig úgy folytatódik , hogy Mártának és Efinek most volt a 6. házassági évfordulójuk okt 1., Margónak pedig okt 2. a szülinapja:)Itt véget ér a sor erre a hónapra talán:)