Írok:)

Egyetlen húgom most már feleség:) Gyönyörű menyasszony volt...olyan mesébe illő... A koszorús lányaink is szépek voltak...majd remélem lesznek fényképek is.....

Újra megtapasztalhattuk, hogy akik Isten gyermekei azok bárhol a világon.....együtt dobbannak...a bennük lakó Lélek az, ami eggyé tud tenni több száz és több ezer km távolságban is:)
A Bántó családnál voltunk szálláson....kicsit távolabb a menyasszonytól...de annál közelebb egymáshoz....Nem is hiszitek el...mintha haza érkeztünk volna..pedig csak most jártunk náluk másodjára:) Az a szeretet amivel fogadtak...csak az Úrban van ilyen....
Együtt készülődtünk kicsik és nagyok az esküvőre.....becsavartam a koszorúslányok haját...röpke 2 óra alatt?, aztán sminkeltem egy kicsit másokat....és a végén majdnem nem lettem kész:)De jó volt:)Együtt lenni, a rég nem látott unokatesókkal....nagynénikkel....és már várjuk a nyár folytatását....mikor végre haza utazunk Bölönbe.....de jó lesz együtt lenni...Ez az esküvő is az együttlétről szólt nekünk...ezek az emlékek, beszélgetések maradandóak....amit a családjában él meg az ember....mert ők mindig ott vannak...(ha akarjuk ha nem:) A barátok jönnek mennek....mert az élet változik.....De a legjobb, hogy Isten családjába tartozhatunk...:))

Tehát az esküvőn minden szép volt...s csak remélni tudom, hogy nem maradt ki semmi, amit húgom szeretett volna....bár élvezhettük volna tovább a játékokat..de sajnos arra nem került sor....de még bepótolhatjuk...:)

Nem is tudom, furcsa, hogy férjhez ment..mégis jelentősebb változást úgy érzem nem érzek:)Annál inkább ő....most majd alkalma lesz megtudni kihez is ment hozzá feleségül...hiszen lakva ismeri meg egyik ember a másikat.....:)))
Remélni tudom, hogy az akadályokat jól veszik majd.....és segítségül hívják az Úr nevét....jóban rosszban...ez a legfontosabb...
Egyetlen sógoromnak, pedig azt kívánom, hogy szeresse nagyon , először az Urat, hogy szeretni tudja Noémit is.....

Boldog, Istentől megáldott életet kívánok nektek....